A műtőrobotok által olcsóbbak és betegbarátabbak lehetnek ezek a minimális beavatkozással járó operációk, úgy, hogy az orvos távolról is kap visszajelzést műtét közben. Az eljárással a betegek túlélési esélyei is javulhatnak.
A szív és érrendszeri megbetegedések Európa-szerte komoly problémát jelentenek, és a vezető halálokok között szerepelnek. Az utóbbi időkben egyre nagyobb teret hódítanak meg az ereken keresztül végezhető, úgynevezett laparoszkópiás eljárások. A beavatkozásoknál azonban az orvos nem érzékelhet mindent, például nem tapinthat, hiszen monitoron látott képek alapján „távolról” dolgozik.
A közelmúltban magyar és lengyel kutatók olyan eszközt fejlesztettek ki, amelynek segítségével a műtétet végző orvos „virtuális tapintásra” tesz szert.
Sikeresen mutattak be a mesterséges tapintás-érzékelést és az erőinformáció visszacsatolhatóságát az FRK (Kardiológiai Sebészeti Alapítvány) MIS műtéti robotcsaládjával, amelyet egy okos laparoszkópiás eszközbe és a műtőrobot vezérlő rendszerébe integráltak.
Azaz az orvos érzékelni fogja a tapintást és hogy mekkora erő hatna a kezére.
A visszajelzéshez többelemes nyomásmérőt és ultrahangos képalkotó rendszert fejlesztett ki, amely katéterbe építhető. Emellett a laparoszkóp csipeszébe integrált erő- és nyomásmérő eszközöket is kialakítottak.
Ezek a rendkívül kisméretű eszközök lehetővé teszik, hogy a laparoszkópiás beavatkozások során több információ jusson el az érintett területről a sebészhez.
A tesztek alapján a műtőrobotok segítségével nemcsak költséghatékonyabbá, hanem betegbarátabbá is tehetők a minimális beavatkozással járó operációk.
Az eljárással ráadásul a betegek túlélési esélyei is javulhatnak.
A magyar csoportot az MTA Energiatudományi Kutatóközpont koordinálta, amely egy hazánkban egyedülálló mikrotechnológiai tudással rendelkező laboratóriumot is biztosított.
A magyar kutatók, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának munkatársai a mikromechanikai erőérzékelők elektromechanikai integrációjának kidolgozásában vettek részt. A nemzetközi együttműködést a Philips vezette.
„Fejlesztéseink elsődleges célja az volt, hogy erővisszajelzést, virtuális tapintásérzetet tudjunk biztosítani az operációt végző sebésznek. Összességében elmondhatjuk, hogy sikerült az általunk fejlesztett érzékelő és jelfeldolgozó rendszert a jelkiértékelő algoritmussal együtt integrálni egy robot vezérlő rendszerébe, és ezzel kétirányú irányítás és erő visszacsatolás funkciót, vagyis kétirányú ember-gép kapcsolatot létrehozni sebészeti robot alkalmazásban” – mondta Dr. Fürjes Péter, projektvezető, az MTA EK MFA BioMEMS csoport vezetője.
A szakértő hozzátette, meggyőződésük volt, hogy a fejlesztéssel bizonyos mértékig visszaadhatják a műtétet végző sebész számára az elvesztett közvetlen érzékelési funkciókat.
Fotó: MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet
