Skarlát a történelemben

Habár modern társadalmunkban a streptococcus fertőzések kapcsán inkább a már horrorfilmekbe is beillő „húsevő baktérium” név jut eszünkbe, mégis sok - sok évtizeddel ezelőtt a streptococcusok egy másik kórképe tartotta rettegésben a világ családjait: a skarlát. A betegség, még ha nem is hozott halált (ami kb.15-20%-ban fordult elő), akkor is igen nagy szenvedést jelentett azok számára, akiknek meg kellet küzdeniük vele. Egyes esetekben egy szülőpár akár 2 hét leforgása alatt is elveszítette az összes gyermekét. Különösen az antibiotikum felfedezése előtti korszakban volt ilyen súlyos a helyzet. Ezen gyógyszerek elterjedésével a halálozás 1% alá esett vissza!

Már 2500 évvel ezelőtt, Hippokratész idejében is foglalkoztak a skarláttal. Mások úgy vélik, hogy ennek a kiütésekkel és lázzal járó betegségnek első feljegyzései a 10. szd.-ből eredeztethetőek, amikor is egy bizonyos Rhazes igyekezett a skarlátot a többi hasonló bőrelváltozással járó fertőzéstől, a kanyarótól és a bárányhimlőtől elkülöníteni. Talán mi már nem fogjuk fel ennek fontosságát, de gondoljunk csak bele, hogy annak idején mindenféle mikrobiológiai és laborvizsgálati lehetőségek nélkül a szemlátomásra teljesen hasonló infekciók megkülönböztetése milyen nehézségekbe ütközhetett.

A ránk maradt feljegyzések alapján a történelemben a skarlátnak 3 nagy időszakát különíthetjük el következményeit tekintve. Az első szakasz az őskortól egészen a 1700-as évek végéig tartott. Ebben az intervallumban a skarlát csak időszakosan fordult elő, és viszonylag jóindulatúnak számított. A fertőzési hullámokat hosszú szakaszok választották el egymástól. A második időszak (kb.1825-1885-ig) rendkívül intenzív, és igen rettegett volt. Ekkor a skarlát sok halálos áldozatott szedett, és a járványos periódusok sűrűn követték egymást. A halálozás olykor elérte a 30%-ot, ezzel háttérbe szorítva a kanyarót, a torokgyíkot és a szamárköhögést. A harmadik szakasz kb. 1885-től vette kezdetét a fejlett országokban (!), és a halálozás jelentősen visszaesett a 2o.szd. közepére.

A skarlát számos ismertebb ember életét is befolyásolta. Charles Darwin 2 gyermekét is elvesztette a fertőzés következtében. De a borzalmak közepette néha jó dolgok is történnek. A milliárdos John D. Rockefeller 3 éves unokája skarlát miatt vesztette életét. A Rockefeller Egyetem mind a mai napig vezető szerepű az orvosi biológiai kutatások terén, melyek egyik fő aspektusa a skarlátot is előidéző A-csoportú streptococcusok. 

Mi okozza a skarlátot?

A skarlátot az ún. A-csoportú béta-hemolizáló streptococcus baktériumok okozzák. Továbbiakban: GABH-streptococcusok. Természetesen az immunrendszerünktől és egyéb tényezőktől függően a skarlát tünetei, súlyosság fokozatai eltérőek lehetnek. A GABH-streptococcusokkal való fertőzés leggyakrabban azonban nem jár a skarlát kialakulásával, hanem egy egyszerű torokgyulladás képében is megjelenhet, mely antibiotikumos kezeléssel simán, minden probléma nélkül véget is ér. Persze a legtöbb torokfájás vírusos, és semmi köze a GABH-sztreptococcusokhoz, pláne nem a skarláthoz, így antibiotikum nem is kell rá. Ezt persze sok beteg képtelen tudomásul venni. Borzasztó hibás és veszélyt okozó beállítódás az, hogy torokfájásra antibiotikumot követelünk nem indokolt esetben orvosainktól!

Előfordul, hogy a GABH-streptococcusok nem a légutakat fertőzik, hanem pl. a bőrt. Ennek megnyilvánulása lehet pl. az impetigo, vagy más szóval - a mai szlengben más jelentéssel bíró J - ótvar. Elfertőződött sebek, égési sérülések után is kialakulhat GABH-streptococcus fertőzés, majd ebből akár skarlát is.

Sőt, nagy ritkán még ételmérgezés útján is el lehet kapni GABH-streptococcus fertőzéseket.

 A skarlát tehát indulhat egy torokgyulladás, vagy ritkább esetben egy bőrfertőzés vagy bélfertőzés után. Ez főként kezeletlen, elhanyagolt esetekre igaz, amikor nem kértünk időben orvosi segítséget.

Kiket veszélyeztet leginkább a skarlát?

A terjedés legtöbbször a levegőben, azaz cseppfertőzéssel valósul meg. A fertőzésben legérintettebb korcsoport az 5-15 éves iskolások, főként a téli és a tavaszi időszakokban. A streptococcus miatti torokgyulladásos esetek 10%-a megy át skarlátba. A felnőttek legtöbbje már immunis a betegséget okozó szerotípusokra, így ritkább körükben a kórkép előfordulása. Érdekes adat, hogy a 10 éves gyermekek 80%-ában már megtalálható a baktérium egyik fontos toxinja ellen termelt ellenanyag! A 2 éveseknél, illetve az az alatti korcsoportúak körében pedig azért ritka skarlát, mert az anyatejjel bevitt ellenanyagok annak kialakulása ellen védenek. Ismét egy érv a szoptatás mellett!

Érdekes egy tanulmány azon eredménye is, miszerint a streptococcus fertőzésen átesett gyerekek körében magasabb az előfordulása bizonyos idegrendszeri betegségeknek:

• Tourette-szindróma
• ADHD (figyelemhiányos, hiperaktivitással járó – szindróma)
• súlyosabb depresszió.