Az emlőkarcinóma, a melanóma és a tüdőrák esetében figyelhető meg leginkább az agyi áttétképzés. Ahhoz, hogy a tumorsejtek bejussanak az agyba, át kell haladniuk a sok más esetben „bevehetetlen” falon, a vér-agy gáton.
A tumorsejtek a keringésen keresztül, az erekben haladnak, majd kilépnek az érhálózatból. A vér-agy gát az agyi kapillárisok szintjén van, ahol szoros a kapcsolat a hajszálerek falát képező, első védvonalat alkotó endotélsejtek között. A kérdés éppen az, hogyan cselezhetik ki a ráksejtek ezt az erősen záró gátat. Azt is meg kell fejteni, vajon miért választják a támadásnak ezt a legnehezebb útját, miért a körülbástyázott agyban igyekeznek gyökeret ereszteni. Ez annál is érdekesebb, mert az agyi tumorok kezelése jelenti az egyik legnagyobb kihívást az orvostudomány számára.
Ha kiszabadulnak a rosszindulatú sejtek, és keringenek is a véráramban, kevés lesz sikeres az áttétképzésben. De ha átjutnak a vér-agy gáton, és képesek túlélni az agyi környezetben, ott valami oknál fogva nagyon jól érzik magukat. Kétségtelen, hogy valamiért ott védi őket az ottani sajátos környezet, ezért érthető, hogy megtelepedve képesek áttétes tumort képezni.
Kemoterápia, műtét vagy sugárkezelés?
Általában a legdurvább módszer, a sebészi úton történő eltávolítás és a sugárkezelés jöhet számításba, ugyanis a daganatsejt igen ravasz módon védi önmagát. Miután áthatol a gáton, azért közel marad az erekhez. A tumorban valamennyire károsodott ugyan a vér-agy gát, de nem annyira, hogy a kemoterápiás szer is átjusson rajta.
A melanóma- és az emlőkarcinóma-sejteket vizsgálva azt találták, hogy a melanómasejtek főként szerinproteázok segítségével jutnak át a vér-agy gáton, miközben erősen károsítják az endotélsejtek közötti kapcsolatot. Képesek rést nyitni a szorosan záródó „építőkövek” között, így jutnak be a keringésbe.
Másként viselkednek az emlőkarcinóma sejtjei?
Az emlőrák sokkal kevésbé károsítja a vér-agy gátat. Ez arra enged következtetni, hogy az emlőkarcinóma esetleg képes az endotélsejten keresztül behatolni az agyba. Két jelátviteli útvonal (RAC és a Pisk/Akt) gátlásának hatására csökken a vér-agy gáton átvándorolt rosszindulatú sejtek száma.
A melanómasejtek hogyan járnak túl a vér-agy gát „eszén”?
A melanóma szerinproteázokat termel, kérdés, milyen egyéb „trükköket” találnak ki ezek a tumorsejtek, amelyek révén elősegítik az áttétképződést. A tumorsejtek által termelt TGF-ß1 nevű faktor hatására az endotélsejtek elveszítik endotél jellegüket, védő tulajdonságaikat. Ez a változás azt eredményezi, hogy a tumorsejtek könnyebben átjutnak a védvonalon.
Forrás:
http://www.eletestudomany.hu/a_tumorsejtek_atvagjak_az_agy_vedogatjat
