Medukáció

A világ első öngénszerkesztése nem egy orvosi egyetemen, nem a NASA laborjában vagy egy nívós kutatólaboratóriumban történt: ha hinni lehet az újságoknak, Josiah Zayer biohacker a saját előadásán mutatta meg, milyen egyszerű is lesz a CRISPR génszerkesztési eljárással belenyúlni a saját DNS-ünkbe.

Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson kapta megosztva a 2017-es kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése nyomán. A kutatók a krio-elektronmikroszkópia kifejlesztéséért kapták az elismerést, amely lehetővé teszi oldott állapotú biomolekulák szerkezetének atomi felbontású meghatározását.

Ron Richards, az ausztráliai Newcastle-ben élő középkorú férfi igazán szerencsésnek mondhatja magát, legalábbis biztosan közel volt az őrangyala, amikor néhány hónappal ezelőtt éppen az egyik legkiválóbb ausztrál sürgősségi-baleseti kórház szomszédságában ütötte el egy 60 km/h sebességgel hajtó autós.

A szem a legfontosabb érzékszervünk, de a látást – mint szinte minden mást is – az agyunk irányítja. Bankó Éva agykutató, az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjának munkatársa elsősorban a tompalátást vizsgálja. A Bolyai Kutatási Ösztöndíjas szakember eredményei alapján olyan 3D-s videojátékot fejlesztettek ki, amellyel nem csak a térlátást, hanem a figyelemi és más kognitív funkciókat is lehet javítani.

Az emlőkarcinóma, a melanóma és a tüdőrák esetében figyelhető meg leginkább az agyi áttétképzés. Ahhoz, hogy a tumorsejtek bejussanak az agyba, át kell haladniuk a sok más esetben „bevehetetlen” falon, a vér-agy gáton.

A kemoterápiás kezelések jelenleg sajnos a gyorsan osztódó, de egészséges sejteket is komolyan károsítják, ezért lépnek fel olyan mellékhatások, mint a hajhullás, hányás, hányinger és az immunrendszer állapotának általános leromlása. A jövőben ezt úgy lehetne kiküszöbölni, hogy a tumorellenes hatású szerves kismolekulákat kizárólag a daganatsejtek belsejébe juttatjuk be – mondja Mező Gábor, az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója, az MTA doktora.

A rekeszizom eredete kevéssé ismert, dacára annak, hogy milyen perdöntő szerepet kapott a szárazföldi gerincesek evolúciója során. Most kutatók egy csoportja kihasználta a felkínálkozó lehetőséget, és elemezte az emlősszerű hüllők (Synapsidák) egyik legöregebb csoportjának paleobiológiáját és légzőszervrendszerét. Ez a csoport a Caseidae család, amely a perm elején jelent meg, és nagyjából a perm közepére (300–250 millió évvel ezelőtt) tűnt el az élet színpadáról.

Az emberi szövetekhez teljes mértékben alkalmazkodó, beültethető csontszövetet hoztak létre magyar kutatók. A megoldás már nem csak laboratóriumban működik, hanem terápiaként is alkalmazható, mégpedig a világon először hazánkban. Ennek a fejlesztésnek elismeréseképpen vehette át Lacza Zsombor ortopéd szakorvos, az OrthoSera GmbH ügyvezetője és kutatási igazgatója december közepén a Gábor Dénes-díjat.

A spenót nemcsak egészséges és finom, de a legújabb kutatások szerint alkalmas lehet emberi szövetek, így például szívizom pótlására is, derül ki a National Geographic cikkéből, ami a Worcester Polytechnic Institute laborjaiban folyó kutatásról számol be.

Akinek volt már csonttörése, az tudhatja, hogy a gipsz milyen kellemetlen is tud lenni. Nagy, nehéz és a komfortosság legkisebb csíráját sem hordozza magában. Ugyanakkor a különféle üvegszálas gipszek elég olcsóak, és őszintén megvallva, elég jók ahhoz, hogy ne nagyon foglalkozzon senki a továbbfejlesztésükkel.