Medukáció

A képelemző program intelligens kérdésfeltevéssel kommunikál a biológussal/patológussal, és a szakember válaszai alapján folyamatosan tanul. Ezzel képessé válik arra, hogy többmilliárdnyi sejt között olyan új sejttípusokat fedezzen fel, amelyek új információkat adhatnak a biológiai mintákról, utat nyitva új biomarkerek felfedezése és ezáltal a diagnosztika, a célzott gyógyszerkutatás vagy a személyre szabott terápia precizitásának növelése előtt. A szoftverhez szerzői szabad hozzáférést biztosítanak.

A szív- és érrendszeri eseményt, például infarktust, vagy a bal kamrai funkció megőrzése nélküli szívelégtelenséget elszenvedők számára hasznos lehet a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak felírása – ezt az ajánlást adta ki az American Heart Association.

Az utóbbi évek széleskörű nemzetközi kutatásai eredményeképpen megismerhettük a mikrobiom fogalmát, melynek segítségével valódi válaszokat kaphatunk arra a kérdésre, hogy pontosan hogyan vezet a bélrendszer egyensúlyának felborulása a ma népbetegségnek számító kórképek megjelenéséhez.

Az emlődaganatok és áttéteik családfáját, filogenezisét írja le, és ezzel segíthet a primer daganat, illetve az áttétek kezelési sorrendjének felállításában a Semmelweis Egyetem munkatársainak közreműködésével készült nemzetközi kutatás, amelyet a Nature Communications tudományos folyóirat ismertetett.

Az emberi test valószínűleg a leginkább tanulmányozott biológiai rendszer. Azt gondolhatnánk, hogy szinte már mindent tudunk róla. Időről időre mégis újabb felfedezésekről számolnak be a kutatók. Ezúttal négy olyan új vérsejttípust fedeztek fel, amely létezéséről eddig egyáltalán nem tudtunk.

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban. Kiderült, hogy egy konkrét génváltozat csak pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, ráadásul csak férfiakban, és ott is főleg 30 év felett. A kutatásokról Gonda Xénia, az MTA-SE Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Kutatócsoport tagja beszélt az mta.hu-nak.

A gyógyszerész szakma jövője a párbeszéd

Szakmai véleményével a kamarának továbbra is lehetősége lesz bekapcsolódni a területet érintő jogalkotási folyamatba.

Magyarországon évente 300-350 új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak gyerekeknél, ennek egy része agydaganat. A II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika most indult kutatása a gyermekkori agydaganatok genetikai hátterét térképezi fel. A mintegy száz beteg bevonásával megvalósuló vizsgálat kiterjed arra is, hogy a felnőtteknél alkalmazott gyógyszerek közül melyek segíthetik a kis betegek gyógyulását.

Az élőlények számára létfontosságú a genom épségének fenntartása, ezért a DNS-ben folyamatosan bekövetkező hibák kijavítására hatékony és precízen szabályozott javítómechanizmusok alakultak ki.

Napjainkban a központi idegrendszeri betegségek és problémák (mint például az alvászavar) emésztik fel az orvosi ellátásra költött legnagyobb összegeket. Ráadásul a legtöbb gyógyszer csak tüneti, nem pedig oki kezelést jelent a felmerült problémákra. Mindenképpen szükséges az agy működésének mélyebb megismerése, hogy hatékonyabb és szelektívebb, végleges megoldást adó gyógymódokat fejleszthessenek ki a kutatók.