Az emberi szövetekhez teljes mértékben alkalmazkodó, beültethető csontszövetet hoztak létre magyar kutatók. A megoldás már nem csak laboratóriumban működik, hanem terápiaként is alkalmazható, mégpedig a világon először hazánkban. Ennek a fejlesztésnek elismeréseképpen vehette át Lacza Zsombor ortopéd szakorvos, az OrthoSera GmbH ügyvezetője és kutatási igazgatója december közepén a Gábor Dénes-díjat.
Őssejtekből bármilyen szövet lehet, de előtte ki kellett választani azt a szövettípust, ahol leginkább tudunk terápiát fejleszteni. Foglalkoztam agyi őssejtekkel, szívvel, izommal is, de Szendrői professzor úr javaslatára megnéztük a csontszövetet, mert annak funkciója kevésbé bonyolult. A csontnak mint szövetnek ismerjük a működési mechanizmusát, az agyét pedig csak most keressük.
A térdízületi porckopás a teljes népesség közel 50%-át érinti élete során. A kutatások során az igazán nehéz kérdések azok, amelyek sok embert érintenek, és egyszerű megoldást kell rájuk találni. Ez a probléma is ilyen. Az emberi csontszövet az egyetlen olyan fejlesztés a világon, ami a mindenki által használt csontszövet-implantátumokat tényleg minőségileg jobbá teszi és elérhető.
Ahhoz, hogy egy csontszövetet átültethetővé váljon egyik emberből a másikba, meg kell tisztítani a zsírsejtektől, mindenféle élő szövettől, és marad egy száraz, kristályos váz. Hogy jól beépüljön, vissza kell tenni rá a fehérjéket, az indukáló faktorokat, az őssejteket, és szép élő csontszövetet fejlesztenek a laborban. Az albumin egy csontfehérje, elsősorban a máj termeli, a vérnek a legnagyobb mennyiségben előforduló fehérjéje, általános szállító molekula. De mint kiderült, ha a csont megsérül, az új csontsejtek elsőként albumint termelnek, és nem kollagént, mint amit korábban mindenki gondolt. Az albumint kell a csonttal összekeverni, és rátenni az őssejteket.
Azokat a molekulákat, amelyek alapján idegen testként ismeri fel a szervezet az implantátumot, azokat kitisztítják a folyamat során. Így nem is a kilökődés a gond, hanem a betokolódás.
Három dolog történhet egy implantátummal. Vagy összenő a szervezettel és átépül, vagy betokolódik, tehát a szervezet felismeri, hogy idegen anyagról van szó és körbeveszi egy kötőszövetes burokkal. A harmadik, legkevésbé szerencsés eset, hogy begennyed és begyullad. Ha bekerül egy implantátum, akkor a cél az, hogy mihamarabb átépüljön. Tehát az őssejtek rátapadjanak, „megegyék”, és új csontot növesszenek belőle. Nem mesterséges csont lesz élő; az lebomlik. De nem mindegy, mivé bomlik le. Ne egy betokolódott távtartó, hanem élő emberi csont legyen belőle. Az albuminbevitellel épp azt érjük el, hogy elsősorban a csontépítő sejtek aktiválódjanak és átépülés induljon el, ne a kötőszövetek betokolódása. Az albumin ezen felül még antibakteriális hatású is.
Lehet-e szövődménye ennek az eljárásnak?
Eddig még nem fordult elő szövődmény. Valószínűleg lesznek olyan esetek, amikor túl gyorsan vagy túl lassan bomlik le. Mert a szövetek eltérnek egymástól attól függően, hogy hol vannak a szervezetben. Más a sebessége az állkapocscsontban, mint a sarokcsontban.
Határ a csillagos ég?
Az igazi cél az, hogy ha valakinek komolyabb mozgásszervi betegsége vagy bármilyen okból csont- vagy ízületi hiánya van, akkor leveszik a polcról a méretezett pótlást, beültetik, és összenő a befogadó szervezettel. Ez egy lépés volt, de van már további fejlesztés is.
Az albumin a csontban különösen fontos, de bizonyos szövetek, például a porcszövet nem regenerálódik könnyen. Ezért ezeket növekedési faktorokkal, molekulákkal kell serkenteni. Szintén vérből fejlesztettek egy olyan frakciót, ami azokat a csontsejteket, porcsejteket, érsejteket is tudja aktiválni, amik már károsodtak, és az albumin aktiváció már nem elég hozzájuk.
TRUPKA ZOLTÁN
Forrás: http://www.eletestudomany.hu/mesterseges_csontszovet
