Ha már úgyis érintettük a szifilisszel a szexuális úton terjedő betegségeket, akkor most e hónapban a soron következő téma, legyen szintén egy hasonló módon terjedő betegség, a gonorrhea, vagy kankó.
A gonorrheát szintén egy baktérium az ún. Neisseria gonorrhoeae okozza. Ez tulajdonképpen a nyálkahártyákon létrejövő gennyes gyulladás. Hasonlóan a szifiliszhez, ez a fertőzés is elsősorban nemi úton terjed, vagy pedig a szülés kapcsán kaphatja el a magzat a fertőzött szülőcsatornán keresztül. A leggyakrabban a szexuálisan aktív emberek kapják el.
Nőkben a fertőzés felbukkanási helye általában a méhnyak és a húgycső. Ez komlikálódhat kismedencei gyulladással. Férfiakban ezzel szemben a fertőzés leggyakrabban a húgycső elülső részét érinti. A gonorrhea azonban nem csak helyi szinten tud problémát okozni, hanem szétterjedhet az egész testben is.
A fertőzés olyan hajlamosít a méhen kívüli terhességre, valamint a HIV vírussal és egyéb szexuális úton terjedő betegségre.
A fertőzés szétterjedhet a kismedencében, ami nőknél meddőséget, vagy méhen kívüli terhességet, krónikus fájdalmat okozhat. Ezek a kismedence érintettség negyedében fordulnak elő. Férfiakban mellékhere- és/vagy heregyulladás jelenhet meg a húgycsőgyulladás kapcsán. Mind a két nem esetében előfordulhat kötőhártya gyulladás, melynek következménye akár vakság is lehet. Újszülöttek a szülőcsatornában kapják el, felnőttek pedig a fertőzött váladékot a szemükbe kenhetik.
A fertőzés a gyermekek körében különösen különös fontossággal bír, egyrészt azért, mert a felelőtlenebb, de szexuálisan túlfűtött tinédzserek bizony nem sűrűn használnak óvszert. Ezen kívül másik fontosság a gyermekek körében az újszülötteket érinti, akik a szülőcsatornán keresztül fertőződhetnek meg a kórral szülés közben. A szifilisz harmadik jelentős vonatkozása gyermekek esetén pedig az, hogy a szexuális abúzust elszenvedetteknél a betegség kimutatása a tettes nyomára vezethet.
A betegség kórokozója
A betegség kórokozója a Neisseria gonorrhoeae baktérium, másik nevén gonococcus. Ennek több ún. szerotípusa van, melyek „hatékonyságukban különböznek”. Egyesek súlyosabb kórképeket tudnak okozni és akár szét is terjedhetnek a szervezetben (lásd későbbi bejegyzést). Ezek közül igen sok a penicillin típusú antibiotikumokra nem is érzékeny, ezért náluk más típusúakat kell alkalmazni.
Nők esetén a bejutási kapu legtöbbször a méhnyak hámja.
A baktérium elsősorban szexuális úton terjed. A közösüléskor kialakult kis sérülések – legyenek azok a vaginában, végbélben vagy szájban- megfelelő behatolási helyek a baktériumoknak. Különösen a végbél esetén könnyű a terjedés.
A nők a férfiaktól nagyobb eséllyel kapják el a betegséget mint fordítva, de a férfiak esélye is közösülésenként 20%, mely a negyedik alkalomra már ugyebár 80%! Az óvszer használata alapvető!
A baktériumok elérik a bejutási kapu nyálkahártyájának sejtjeit, majd 1-2 nap után bejutnak azokba és egyre mélyebbre hatolnak a szövetek közé. A szervezet reakciójaként apró kis tályogok keletkeznek ott, ahol a baktérium először bejutott, valamint gennyes folyás alakul ki. Kezeletlen esetekben a fertőzés tovább halad. Vannak olyan gonococcus típusok, akik nem okoznak tüneteket, hanem alattomosan a szervezetben maradnak és így az illető „csendben” fertőz. A baktérium a visszacsorgó menstruációs váladékkal vagy spermával szintén mélyebbre terjedhet.
A lappangási idő kb. 2-7 nap, amit a fertőzést okozó együttléttől kell számolni.
