Mikroszkópos vizsgálat:
A szifilisz során megjelenő különböző elváltozásokból (pl.: sánker, fekélyek, kiütések, condyloma lata stb. lásd előző bejegyzések) mintát kell venni, és meg kell bennük nézni sötétlátóteres mikroszkóp alatt a baktériumok jelenlétét. Ilyenkor oldalról jön fény a vizsgálat kenetre, mely sötétben van. A vizsgáló szem csak akkor lát fényfelvillanásokat, ha élő baktériumok vannak, mert azok mozognak és ezért megtörik rajtuk a fény. Ezek után lehet rájuk önteni a korábban leírt reagenseket, amelyek leállítják pozitív esetben a mozgásukat.
Ha nincs sötétlátóteres mikroszkóp, akkor hagyományos fénymikroszkóp mellett is úgy tehetjük láthatóvá a baktériumokat, hogy olyan antitestekkel hozzuk őket össze, melyeket előzetesen fluoreszcens anyaggal megjelöltünk. Ha a vizsgált mintában valóban van Treponema pallidum, akkor az antitestek megtalálják őket és odarögzülnek, így a minta lemosása után mikroszkóp alatt láthatjuk őket fluoreszkálni.
A fent leírt szövettani vizsgálatokon kívül, a gummák szövettani elemzése szintén fontos lehet. Gummák a szifilisz harmadik stádiumára jellemzőek: www.medukacio.hu
Idegrendszer vizsgálata tesztekkel:
Idegrendszeri szifilisz esetén mint mondtam már korábban sajnos az agyvízből kell mintát venni, melyet általában a deréktáji szakaszon szoktunk elvégezni. Az így nyert mintát az előzőekben tárgyalt VDRL-reakciónak vetjük alá. Ez azonban sokszor tévesen negatív reakciót adhat, így kiegészítjük az agyvíz vizsgálatát a többi tesztek egyikével vagy többjével.
A tesztek mellett megvizsgáljuk, hogy az agyvízben mennyi sejtes elem található és, hogy mekkora a fehérjetartalma.
Terhesek:
A terhes nőket, mivel ők tünetmentesen is átadhatják magzataiknak a szifiliszt, mely vetélést és súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat, szintén rutinszerűen szűrjük a betegségre, ha van gynaú szifiliszre, ha nincs.
Ha a szifilisz igazolódik, akkor érdemes egyéb szexuális úton terjedő betegségre is tesztet végezni (pl. HIV).
