Mik a főbb szempontok a terápia kapcsán?
Jól lehet, ez a rész a nem orvos számára nem biztos, hogy annyira izgalmas, mégis a többi cikkel együtt így alkotnak kerek egészet az ebola fertőzéssel kapcsolatban elmondottak. Zárjuk le a betegségek mégiscsak kezeléssel, noha némely esetben nincs megoldás. A terápiát azért is lehet érdekes elolvasni, mert látható lesz benne, hogy az orvostudomány ebben az esetben főleg az ún. támogató kezelésre szorítkozik, mely elsőre nem hangzik túl „erősnek”, pedig az. A támogató kezeléshez, vagy idegen szóval szupportív terápiához tartoznak azok az eljárások, gyógyszerek, beavatkozások, amik nem konkrétan a betegség okát eliminálják, hanem egyéb módon, a betegség miatt fellépő kóros állapotokat kezelik, melyek nem egyszer életveszélyesek. Az ebola tekintetében pedig mindig azok gyakorlatilag. Ide tartozik az intenzív osztályos terápia, a légzés-, a keringéstámogatás, a sokk kezelése, a lélegeztetés, az antibiotikus, antivirális terápia bizonyos fajtái, a folyadékpótlás és sok olyan beavatkozás is, mely nélkül a beteg biztosan meghalna.
Az ebola esetében a fentiekhez jön még a véralvadást elősegítő faktorok pótlása. Ahogy arról szó volt, ez egy vérzéses lázas betegség, mert a vírus az erek falát is tönkre teszi, így vérzést idéz elő. A véralvadás elősegítése miatt, az elvérzés megakadályozása miatt a véralvadási rendszer bizonyos tagjainak a pótlása elengedhetetlen.
Ugyanakkor van a betegségnek olyan szakasza is, amikor pedig éppen fokozott véralvadást látunk, amikor vérrögök keletkeznek, melyek elzárhatják az ereket, így szövet vagy szervelhalást okozhatnak. Ekkor az alvadás ellen kell dolgozni és anticoaguláns (népiesen: vérhigítót) kell adni, pl.: heparin.
Rettenetesen fontos, nem lehet elégszer hangsúlyozni az elkülönítés szerepét! A beteg minden váladéka, szövete, vére, széklete, vizelete, nyála, stb. fertőz. A beteggel való érintkezés védőöltözetben, csak a megfelelő intézményi szabályok mellett lehetséges. Szomorú, de nyilvánvaló, hogy erre Afrikában, finoman is szólva nincs sokszor esély. Ezért nem is lehet összehasonlítani ott egy járványügyi helyzetet egy esetleges fejlett országban bekövetkezővel.
Ahogy azt már mondtam, sajnos egyelőre nincs olyan fegyverünk, gyógyszerünk, ami kifejezetten az ebolára, mint kórképre speciálisan használható lenne.
Ami szintén nagy probléma, hogy védőoltásunk sincs a vírus ellen, noha vannak próbálkozások, melyek ígéretesnek tűnnek. A védőoltás kidolgozásán folyamatosan nagy erőkkel dolgoznak, hiszen az oltásnál, mint megelőzésnél nincs hatásosabb, sem pedig olcsóbb!
Mik a támogató/ szupportív terápia részei az ebola esetében?
Mint minden súlyos fertőzésnél, az ebola esetében is a támogató terápia legfontosabb része, hogy a betegnek megfelelő vérnyomása legyen, megfelelő oxigén szintje, hogy azok az ionok, melyeknek hiánya vagy többlete életveszélyes lehet, azok megfelelő szinten maradjanak, hogy a beteg megfelelően legyen táplálva (ha kell szondán át vagy vénásan).
A folyadékpótlás az erekben lévő folyadékmennyiség normál szinten tartása alapvető.
Ahogy azt már unásig mondtam, a betegek elkülönítése a feltételezhetően még nem fertőzöttektől, alapvető, a legjobb megelőzés. A beteg minden szövete, szerve, váladéka, vizelete, széklete, vére nagyon fertőz. De mi a helyzet a gyógyultakkal? Bizony ők is még sokáig fertőznek, noha ők maguk már nincsenek életveszélyben, éppen ezért az ebolából gyógyultak esetén is fontos az, hogy ők elkülönülve éljenek egy darabig az egészségesektől.
Sajnos a meghaltak szintén fertőznek, ezért bármennyire is fáj ez, a holttesteket gyakorlatilag azonnal el kell égetni.
