Lehet, hogy kicsit, tavasziasabbak lesznek az e havi bejegyzések… Na nem a témát, csak talán a stílust tekintve. A pestis vagy más néven fekete halál, sokak fantáziáját megragadja. Ez a borzalmas „mészárlási hullámokkal” bíró kórság a legdurvább háborúkkal, éhínségekkel is felveheti a versenyt, ha a halottak és az életben maradottak arányát tekintjük át a történelemben. Méltán bitorolja tehát nevét, a fekete halált. Hogy ez a betegség milyen nagy hatással volt a történelemre azt mindjárt láthatjuk is.
A dolog groteszk voltát továbbá az teszi színesebbé, hogy az is kiderül, hogy micsoda - első hallomásra semmilyen összefüggést nem mutató- merőben más jelenségek vezethettek egy-egy végzetes járványhoz: napkitörések a középkorban, tengeráramlatok megváltozása, az üvegházhatás csökkenése, a fák burjánzása…
A pestis tehát –a fertőző betegségek közt is kiemelkedően - rendkívül nagy hatást gyakorolt a történelemre, a civilizált társadalmak kialakulására az ókortól kezdve, Amerika „meghódításán „át egészen napjainkig. Egyes kutatók egyenesen azt állítják például, hogy a Római Birodalom hanyatlásában is kulcsszerepe van ennek a betegségnek, melyet a Perzsia földjéről hazatérő római katonák hurcoltak magukkal Krisztus után 165-ben.
Természetesen az embereknek fogalmuk nem volt arról, hogy a dögvészt egy baktérium (Yersinia pestis) okozza, így a borzalmas fizikai és lelki kínokon túl nagyfokú pánik és nem egyszer egy-egy társadalmi csoporton, osztályon végzett megtorlás kísérte a rettenetes hullámokat. A pestis borzalmai nem süllyedtek el a történelem mély tengerében. Számos irodalmi mű, szépművészeti alkotás mutatja be, örökíti tovább a pusztítást. Ma már persze tudjuk, hogy a pestis kórokozója a bolhákban él, mely rágcsálókon (pl. mókus, egér, de leggyakrabban patkányokon) élősködik, de mikor emberre kerül – és ez a régi, de sokszor még egyes helyeken a mai kor higiéniája mellett gyakran megesik – megharapja az áldozatot és a baktérium bejut a szervezetbe. Kivétel ez alól a tüdőpestis, mely a fertőzöttek köhögése útján terjed.
Pestis a történelemben
Az alább felsorolt pestis-járványok csak kiragadott esetek. A fekete halál természetesen jóval többször felütötte a fejét a maga demográfiai és egyéb hatásaival együtt. Az alábbi példák azonban kétségtelenül olyan eseményeket tárnak fel a kór következtében, mely generációk egész sorát érintette.
Az athéni pestis
Az ókori Görögországban, Athén városállamára a Peloponnészoszi háború második évében sújtott le a pestis Kr.e. 430-ban. Ekkor éppen úgy nézett ki a helyzet, hogy Athén lesz a csak az Athénhoz tartozó kikötővárost lepte el a kór, de maga Spárta és a keleti mediterrán térség éppúgy érintetté vált. A járvány még kétszer csapott le: Kr.e.429-ben, majd később, Kr.e. 427-ben. Természetesen mind a mai napig nagy vitára ad okot a történészek közt, hogy ekkor a pestis, mekkora befolyással bírt a háború kimenetelére. Mindenesetre azzal mindenki egyetért, hogy a kórság kikövezte az utat a makedónok és később a rómaiak előtt. Manapság egyébként már más járványok szerepét sem zárják ki (pl.: tífusz, himlő, kanyaró).
Folytatás a következő bejegyzésekben…
