Mellkasi fájdalom, égető érzés, étvágytalanság, fullasztó köhögési rohamok, állandó középfülgyulladás? A tünetek skálája igen széles és megtévesztő lehet, melyek hátterében olykor semmi más nem áll, mint egyszerűen egy maró folyadék –a gyomorsav - visszaáramlása a nyelőcsövünkbe.
Ez az ún. gastroesophagalis – reflux (gyomor-nyelőcső-reflux) betegség, vagy rövidítve: GERD, ami az egyik legnagyobb népegészségügyi problémák közé tartozik a fejlett társadalmakban. És ugyan a legtöbb esetben pszichés eredetű, néha állhatnak komolyabb betegségek is a hátterében. Az anatómiai viszonyok pedig szintén meghatározóak. A problémát nehezíti, hogy a diagnózis nem mindig egyszerű, mert ahogy azt fent is láthattuk pár példával illusztrálva, a tünetek sokszor nem egyértelműek. Egy középfülgyulladás hátterében ugyan kinek jutna eszébe rögtön a gyomorsavat hibáztatni?
Mi is a GERD?
Gastroesophagalis-refluxról tehát akkor beszélünk, amikor valamilyen ok miatt a gyomorban normálisan jelen levő, igen alacsony ph-tartalmú, azaz erősen savas, maró, anyag a nyelőcsőbe visszajut és ott nyálkahártya sérüléssel vagy anélkül panaszokat okoz. Természetesen nemcsak a gyomor, de a patkóbélben levő anyagok (emésztőnedvek, epe) is visszakerülnek a nyelőcsőbe.
A reflux, ha csak néha jelentkezik, lehet természetes jelenség is, különösen étkezés után. GERD-ról akkor beszélünk, ha a visszakerült gyomortartalom már egy bizonyos mértéket meghalad és a lenti tünetek önállóan, vagy együtt megjelennek. A refluxszal együtt a nyelőcső nyálkahártyája sérülhet, gyulladhat (esophagitis), vagy megőrizheti sértetlenségét.
Milyen gyakori a GERD?
A lakosság körülbelül 40%-a tapasztal refluxos tüneteket és a betegség gyakorisága 40 év felett növekszik.
A nyugati civilizált, jóléti társadalmak étrendje igen kedvez a kórkép kialakulásában. Az amerikaiak 24-40%-a például a GERD valamelyik tünetét észlelik magukon, és 7-10%-uknál ezek a panaszok mindennaposak. Ez a szám azonban mind az USA-ban, mind Európában. Ez azért lehet így, mert a reklámok között számos olyan van, mely azokat a receptnélküli gyógyszereket ajánlja, amik a reflux-tüneteit enyhítik. Ha pedig ezek könnyen elérhetőek, akkor ugyan ki menne az amúgy is kevés idejében el orvoshoz? Így a refluxos betegek valódi száma az otthoni kezelgetések miatt ismeretlen marad.
Az otthoni terápia azért is veszélyes lehet, mert kivizsgálás és/vagy követés híján a kórkép akár életveszélyes szövődményei (nyelőcsővérzés, nyelőcső- vagy gyomorrák) észrevétlen maradhat. A gyógyszeradagolás nem megfelelő beállításáról, és rendszertelenségéről, pedig akkor még nem is beszéltem. Egyszóval, menjünk már el orvoshoz!
Van-e különbség a nemek között?
A betegség nem szexista, éppúgy érinti a mind a két nemet. A szövődmények esetében azonban kicsit más már a helyzet. A férfiak rosszabbul állnak, ugyanis a GERD okozta nyelőcső gyulladás (esophagitis), mely a nyelőcsőrák melegágya lehet, a férfiaknál 2-3-szor gyakoribb mint a hölgyeknél. A szintén életveszélyes szövődmény a Barrett-nyelőcső (lásd később) a férfiaknál 10-szer többször fordul elő. A férfiakon belül , úgy látszik, hogy a fehér férfiak húzták a legrövidebbet, ugyanis náluk a fent említett Barrett-nyelőcső és a nyelőcsőrák (itt: adenocarcinoma) jóval gyakoribb mint a többi rassz férfi tagjai között.
Meggyógyulhatok? A GERD kórjóslata.
A legtöbb esetben a gyógyszeres terápia mellett a betegek tünetmentesek, tehát a kórjóslat jó. Az viszont sajnos tény, hogy sok esetben a gyógyszerek elhagyásával a kórkép visszatér. Egyébként számos betegnél az orvos nem is végez pl. gyomortükrözést, ha az illető a gyógyszerre jól reagált, mert akkor a diagnózis gyakorlatilag biztos. Néha azonban a vizsgálat elkerülhetetlen, vagy azért mert a gyógyszerek nem hatnak, vagy azért mert fontos tudni, hogy a nyelőcső, gyomor milyen állapotban van, pl. van-e fekély vagy gyulladás, illetve azért is, mert ki kell zárni a rákmegelőző, vagy már rákos állapotokat, valamint a később tárgyalt, akár életveszélyes szövődményeket is. Ha tehát az orvos azt mondja, akkor egyezzünk bele ebbe a vizsgálatba, mely inkább kellemetlen, semmint fájdalmas, és rengeteg haszna, illetve jelentősége van a gyógyulásban. A szövettani mintavétel szintén csak így lehetséges, mely alapvető a bakteriális eredet kizárásában, illetve a rákos elfajulás megállapításában.
A GERD kezelése, főleg a súlyos szövődményekkel bíró esetekben alapvető. Sajnos itt néha műtétre is szüksége lehet. Ennek megelőzésében a korai orvoshoz menetelnek, és a terápia időben való elkezdésének, valamint annak betartásának alapvető szerepe van. A kontrollokra való elmenetel alapvető.
Ha a nagyon magas kockázatú, súlyos komplikációkkal rendelkező betegek még időben műtétre kerülnek, akkor a gyógyulási arány igen szép, 92%.
A GERD újszülöttekben és kisgyerekekben is előfordul. Itt a fejlődési problémák miatt a kivizsgálás elkerülhetetlen, és muszáj, hogy megtörténjen. Ha nincs semmilyen fejlődési probléma, akkor sok esetben gyógyszeres terápia nélkül is megoldódik a probléma. Az érintett csöppségek 80%-ánál általában 18 hónapos korra elmúlik a GERD. Kevés kisbetegnek kell csak gyógyszert szednie és még kevesebbnél kell műtétet elvégezni. Ahol kell, ott azonban sajnos elkerülhetetlen!
A 18 hónapos kor után sem múlik ez a reflux, akkor már krónikus állapotról beszélünk, és ilyenkor már megnövekszik a gyógyszerszedés szükségessége.
