Az utazásból hazatérő, megmaradó hasmenés kivizsgálása igen fontos. Rengeteg kórkép jöhet szóba a banálistól az életveszélyesig, ahogy azt az előző bejegyzésekben láthattuk. Az elhúzódó hasmenés ( 14 napnál tovább tartó) kivizsgálása azonban nem csak az utazásból hazatérőknél, hanem bármilyen más esetekben is a fentiekkel megegyező okok miatt szintén elengedhetetlen!
A PTD kivizsgálásában kezelőorvosunk el kell, hogy végezze a következőket:
- Kikérdezi eddigi betegségeinket, jelenlegi gyógyszereinket, eddigi műtéteinket, aktuális panaszainkat stb.
- Általános orvosi vizsgálat
- Széklet vizsgálatok
- Vérvizsgálatok
Ha megmaradó fertőzésre van gyanú, akkor 2 lehetőség van
- Endoszkópos beavatkozást kell végeznie kezelőorvosunknak (pl.: colonoscopia)
- Vagy ún. empirikus (itt: kórokozó pontos kimutatása nélküli) terápiát kell indítania az egy előző bejegyzésben már részletezett Giardia- vagy bakteriális fertőzés ellen. Mind a két útnak meg vannak a maga előnyei és hátrányai, de egyaránt elfogadhatóak elsővonalbeli, azaz kezdeti lépésként.
Vannak azonban olyan betegek, akiknél az endoscopos vizsgálat (pl.: colonoscopia) mindenképp elvégzendő. Ebben az esetben vessük alá magunkat ennek a nem túl kellemes, de azért kibírható beavatkozásnak, mert az életünket menthetjük meg vele, ha pl. daganatos megbetegedés igazolódna, amit így időben el tudunk kezdeni kezeltetni!
Kiknél kell endoscopos vizsgálat (pl.: colonoscopia)?:
- Akiknél 1 vagy már 2 empirikus terápia sem hozott javulást, eredményt.
- Minden 50 év feletti, akinek vér van a székletében (fekete széklet, friss vér a székletben nagyobb vagy kisebb mennyiségben egyaránt)
- Minden beteg, akinek felszívódási zavarra, elégtelenségre utaló tünetei vannak.
A legtöbb betegnek a PTD esetében azonban nem lesz pontos mikrobiológiai diagnózisa. Azaz a kórokozóra nem derül fény. Ez lehet azért is, mert eredetileg sem kórokozó okozta a problémát, vagy már eltűnt. De a kezdeti pontos diagnózis hiánya miatt még nem kell aggódunk, félnünk, feladnunk. Viszont a kivizsgálást folytatnunk kell, mert több, akár kezelés nélkül életveszélyes kórkép is szóba jöhet: (IBD, daganatok)
Hogyan tovább tehát?
- Fontos a pontos kórtörténet és az általános orvosi vizsgálat folyamatos elvégzése.
- További széklet és vértesztek elvégzése.
- Fent említett empírikus terápia elkezdése és/vagy endoscopia (pl. colonoscopia) elvégzése.
- Annak vizsgálata is fontos, hogy megmaradó fertőzésről, fertőzés utáni szindrómáról, vagy egy (eddig) elfedett krónikus gyomor-bélrendszeri megbetegedésről van-e szó (lásd fentebb).
- Béldaganat kizárása (tünete lehet a napokig tartó székrekedés, majd az egyszer csak robbanásszerű, szinte visszatarthatatlan nagy mennyiségű hasmenés. Ez a tünet mindig gyanús, azonnal menjünk vele orvoshoz!)
Mik a lehetnek a tüneti terápia részei?
(Az alábbiak csak irányadóak, mindent a kezelőorvossal kell megbeszélni, ő dönt mindenről, azt kell betartani!)
Eddigi étkezésünk megváltoztatása fontos szerephez jut.
Miket kerüljünk?
- tejtermékek
- szorbitol-tartalmú termékek
- gyümölcs juice-ok
- koncentrált édességek
- magas zsírtartalmú ételek
Gyógyszerek, amik a tünetek minősége, erőssége alapján szóba jönnek
- Görcsoldók
- Hasmenés ellenes szerek. Ezekkel kapcsolatban mindig kérdezzük meg orvosunkat, hogy egyáltalán ajánlja-e a tünetek erőssége, minősége alapján, és hogy, melyiket. A hasfogók miatt a toxinok bent maradhatnak a bélben, ami további károsodáshoz vezethet. Ezért orvosnak kell mérlegelnie az előnyök-hátrányok viszonyát!!!
- Orvos által javasolt és felírt IBS-ben használt gyógyszerek.
- Ha orvosunk úgy dönt, akkor javaslatára probiotikum is szedhető. Magunktól ezt sem szerencsés elkezdeni, mert káros is lehet
