Az emlődaganatok és áttéteik családfáját, filogenezisét írja le, és ezzel segíthet a primer daganat, illetve az áttétek kezelési sorrendjének felállításában a Semmelweis Egyetem munkatársainak közreműködésével készült nemzetközi kutatás, amelyet a Nature Communications tudományos folyóirat ismertetett.
A Semmelweis Egyetem csütörtöki közlése szerint Kulka Janina, a II. Sz.
Patológiai Intézet igazgatóhelyettese
több mint egy évtizede foglalkozik a primer emlőtumorok és áttéteik egymáshoz való viszonyával. Kutatásai során viszonylag korán kiderült - és több párhuzamos, egymástól független kutatás is bebizonyította -, hogy az elsődleges és az áttétes tumor között számtalan eltérés figyelhető meg. Ez alapjaiban változtatta meg a daganatos betegek kezelését, mivel hagyományosan minden tumor esetén ugyanazt a terápiát alkalmazták egy-egy páciens esetén, ma már azonban megfogalmazott irányelv, hogy áttétes emlőtumornál az áttétből újra meg kell határozni a terápia alapjául szolgáló paramétereket - idézi fel a közleményben Kulka Janina.
A Nature-ben megjelent cikk egy mélyrehatóbb, szintén többéves vizsgálatsorozat eredménye: Székely Borbála onkológusrezidens, aki jelenleg a Yale Egyetemen tartózkodik egyéves ösztöndíjjal, PhD-hallgatóként kezdett el Kulka Janinával dolgozni. A boncolási anyagarchívumot áttekintve mintegy hatvan esetet gyűjtöttek össze a primer és az áttétes tumorok szövettani leírásával és a betegek kórtörténetének feldolgozásával. Székely Borbála az amerikai MD Anderson Cancer Center ösztöndíjasaként lépett kapcsolatba az Institut Jules Bordet munkatársával, Christine Desmedttel, aki szintén hasonló kutatással foglalkozott. Végül a kutatók csaknem hatvan esetből választották ki azt a tízet, amelyből a széleskörű szakmai összefogással készült cikk megszületett.
A Nature Communications által közölt cikk a tumorok törzsfejlődését írja le, egyfajta családfát rajzolva fel. A filogenezis leírása segített feltérképezni az elsődleges és az áttétes tumorok között kialakult különbségeket, az áttétek kialakulásának különböző folyamatait: a metasztatikus progenitor sejtpopulációból induló metasztatikuskaszkádot, a heterogén primer tumorok eltérő klónjaiból származó heterogén áttétképzést és a "horizontális", vagyis metasztázisból eredő további áttétképzést.
Az eredmények alapján levont következtetések között Kulka Janina megemlítette, hogy csak csontáttét jelenléte esetén érdemes lehet először a primer tumort eltávolítani, mielőtt újabb áttétek alakulnának ki, oligometasztatikus (kevés áttéttel járó) betegségben pedig az áttétek eltávolítása lehet kedvező hatással a betegség lefolyására. A kutatás azért is jelentős, mert a klinikai gyakorlatban használható eredményekről van szó. Kiderült tovább, hogy minél később alakul ki az áttét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól- összegez a közlemény.
Forrás:
