A diagnózist a tipikus kiütések, hólyagok megjelenése gyakorlatilag egyértelművé teszi. De mit kell még tudnunk ezekről a pöttyökről?
A bőrelváltozásokra jellemző, hogy különböző „fejlődési stádiumokon” mennek át, melyek sorrendje: folt (macula), dudor (papula), hólyag (vesicula), gennyel telt hólyag (pustula), pörk.
A bőrelváltozások először az arcon és a törzsön jelennek meg, majd innen terjednek tovább.
Kezdetben csak piros foltok vannak jelen, majd ezek 12-14 napon belül dudorokká, hólyagokká, később pedig gennytartalmúkká válnak, majd végül pörkkel gyógyulnak. Normál, egyszerű esetben, azaz máskülönben nem magas rizikójú betegeknél az elváltozások általában 3-5 napig folyamatosan jelennek meg, 6 nap alatt jutnak el a pörkösödés stádiumáig, és kb. 16 nap alatt tűnnek el végleg. Ezek persze kedvezőtlenebb irányba nyúlnak el magas kockázat esetén. A bárányhimlőre nézve magas kockázatú betegek felsorolása itt: http://medukacio.blog.hu/2013/10/27/a_szovodmenymentes_baranyhimlo_kezelese
A kiütések többsége a bőrön helyezkedik el, főleg a felkarok testközeli részein, a törzsön, míg kevesebb van a lábakon és általában a végtagok távolabbi részein. Normálisan is lehetnek kiütések a szájban, orrban, garatban, de a szemben csak nagyon ritkán.
Ha a hólyagok az orrban, szájban, garatban, esetleg szemben jelennek meg (azaz nyálkahártyákon) akkor gyakran leesésük után előfordulhat, hogy afta szerű fekélyeket hagynak maguk után. A hólyagok bennéke olykor véres is lehet.
Figyelem! Ha a tipikus varicellás elváltozások környékén a bőr el kezd vörösödni, dagadni, melegedni, fájdalmassá válni, akkor azonnal forduljunk orvoshoz, mert valószínűleg egy másodlagos fertőzés következett be, ami miatt antibiotikum adása válhat szükségessé!
Ha a tipikus bárányhimlős elváltozások csak a test egy szeletében/sávjában/csíkjában (dermatómák) vannak jelen, akkor valószínűleg a varicella-zooster vírus egy reaktívációjáról, azaz újra aktívvá válásáról van szó, nem az elsődleges, hagyományos fertőzésről. A vírus ugyanis a normál bárányhimlő lezajlása után az ún. idegdúcokban csendben, panaszt nem okozva tovább él, és pl. immungyengeség esetén a fenti dermatómákban előtör, ezzel okozva az övsömört vagy idegen nyelven: zooszert. (A bárányhimlő szövődményeiről egy későbbi bejegyzésemben lesz majd szó!)
Persze senki sem számolgatja a pöttyöket, de érdekes adat, hogy egy amúgy egészséges emberen a fertőzés alatt átlagban kb. 250 kiütés jön ki: ettől eltérések is lehetnek persze teljesen normálisan. Van, akinek csak 10, másnak akár 1500 pöttye is lehet.
Az utolsó hólyag eltűnéséig és pörkkel való fedettségéig a betegek fertőznek!
Azoknál a gyerekeknél, akiknél jellemző a bőrön az ekcéma, a dermatitis, vagy egyéb allergiás jellegű elváltozás, náluk ezek bőrfolyamatok a bárányhimlő alatt súlyosbodhatnak.
Hogyan készüljünk a bárányhimlőre? Mit tehetünk?
Bárányhimlős, de amúgy egészséges gyereket is mindenképp látnia kell minél előbb orvosnak. A terápiát is csak ő állíthatja össze!
Magas rizikócsoportba tartozó beteg már a bárányhimlő legkisebb gyanúja esetén is azonnal forduljon orvoshoz, ne lépjen érintkezésbe se bárányhimlőssel, se arra gyanús személlyel, mert az életéről lehet szó.
Bárányhimlőre gyanús beteg: a tünetek már megjelentek, vagy tünetek nincsenek, de a környezetükben: iskola, ovi, család, munkahely stb. már vannak ismert betegek.
Mikor kell az első vagy az elrendelt kontroll vizsgálatokon kívül is AZONNAL orvoshoz fordulnunk vagy mentőt hívnunk?
- Kiütések területén megjelenő, eddig nem tapasztalt, szokatlan pirosasság, dagadás vagy fájdalom esetén
- Ha nem tudjuk megfelelően pótolni a folyadékot, és a kiszáradás fenyeget.
- Kiszáradás jeleinél:
- kevés, vagy teljesen hiányzó vizelet
- sötét színű vizelet
- szokatlan álmosság
- száraz ajkak, száj és szemek
- nagyon erős szomjúság
- Zavartság, szokatlan álmosság
- Nehezen ébreszthetőség
- Irritabilitás fellépte
- Szokatlan gyengeség, járást akadályozó gyengeség
- Járás megváltozása
- Erős fejfájás, nyaki merevség és/vagy hátfájdalom
- Gyakori hányás
- Fullasztó köhögés
- Nehézlégzés, mellkasi fájdalom, fulladás, heves légzés esetén biztos azonnal!
- 4 napon át folyamatosan tartó láz esetén
- Ha a láz visszatér egy viszonylag hosszabb hőemelkedés vagy lázmentes időszak után
- Ha a beteg egyre rosszabbul lesz
- Ha javulás után a beteg visszaesik
- Bármikor, ha nem vagyunk magunkban biztosak!
Minden tünetre figyelni kell, de persze, csak azért, mert egyszer elalszik a gyerek, mert álmos, nem kell mentőt hívni, sem azért, mert azt mondja „anyu fáj a fejem”. Általában összességében kell értékelni a tüneteket. Ha a fentiek közül több egyszerre jön elő, az aggasztó nyilván, kérjünk segítséget, ha úgy érezzük, hogy gyermekünk furcsán viselkedik, nem úgy, mint szokott, akkor is.
Ha bizonytalanok vagyunk, ne habozzunk orvosi segítséget kérni, telefonáljunk nyugodtan.
Nehézlégzés, mellkasi fájdalom, fulladás, heves légzés, nyaki merevség, járászavar, epilepsziás görcsök, tudatzavar, ájulás esetén biztos azonnal kell mentő, nem kell, nem is szabad gondolkozni!
