A pestis jégkorszakot csinált volna?
A harmadik pandémia (1855-1950-es évek)
Először is, mi a pandémia?
A pandémia valamely fertőző betegség okozta olyan járvány, amely nagyon nagy terület populációját fertőzi meg, például egy vagy több kontinensét.
A „harmadik pandémia” 1855-ben kezdődött Kínában, Yunnan tartományban. 1894-re a bubópestis már Hong Kongban volt. A bubópestis eljutott minden lakott kontinensre. Csak Kínában és Indiában több mint 12 millió áldozatot szedett. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ez a pandémia egészen 1959-ig aktív volt, amikor évente 200 eset volt megfigyelhető elszórtan a világban. Belső Ázsiában a fertőzött rágcsálók miatt a bubópestis századokon át helyi járványokat, halált okozott a letelepedett és a vándorló népek között. A politikai konfliktusok, illetve a globalizáció azonban elősegíti a pestis innen való terjedését, szóródását az egész világon. A patkányokon kívül pedig Amerikában, Afrikában, Ázsiában a mókusok, illetve az egyéb kisemlősök szintén jó terjesztői a járványnak.
Új kutatások úgy tartják, hogy a feketehalál épp alvó állapotban van.
Pestis okozta jégkorszak?
A kutatók, tudósok képesek elemezni az egyes korokban elhullott leveleket, polleneket, illetve az elhullott levelek légzőnyílásainak számát, melyen keresztül a gázcsere folyik.
A fotoszintézis révén a növényzet szén-dioxidot vont el a környezettől. A szén-dioxid alapvető szerepet játszik abban, hogy a Földről a hő az atmoszférán át ne szökhessen el az űrbe. A szén-dioxid réteg a hőt visszatartja nekünk, gátolva ezzel bolygónk kihűlését. Ezt nevezzük üvegházhatásnak, ami alapvető az élethez. Ha a növényzet megnövekszik, akkor ennek hatására a légkör szén-dioxid tartalma csökkent, így az üvegházhatás mértéke csökkent, a bolygónk hűl.
Ha a szén-dioxid tartalom nő a levegőben, akkor a növényeknek nem kell annyi légzőnyílás, hiszen kevesebben is ugyanannyi mennyiségű szén-dioxid megy át. Ha tehát a tudósok azt találják, hogy az egykoron lehullott leveleken kevesebb a légzőnyílás az azt jelenti, hogy magasabb volt anno a levegő szén-dioxid tartalma.
Nos, mielőtt a pestis betört volna az 1340-es évek végén Európába, akkor a tudósok sok gabonafélének a pollenjét találták meg, ami azt jelentette, hogy a mezőgazdaság virágzott. A pestis járvány terjedésével a tudósok azt találják a lehullott leveleken, hogy a légzőnyílások száma nő, a gabonafélék pollenje csökken. Mit jelenthet ez? Hát azt, hogy mikor a pestis végigsöpört Európán, akkor a lakosság nagy része meghalt és így mezőgazdaság összeomlott. A gabonafélék pollenjének csökkenése ezt árulhatja el. Mivel a szántóföldek eltűntek, helyüket átvették az erdők, melyek egyre több szén-dioxidot nyeltek el. Ezt onnan tudjuk, mert a légzőnyílások száma lecsökkent, ami a szén-dioxid tartalom csökkenésére enged következtetni. A csökkent szén-dioxid tartalom pedig az üvegházhatás mértékének csökkenéséhez vezet. A bolygó valóban le is hűlt, évszázadokon át esős időszakok követték egymást. Így járulhatott feltételezések szerint (!) a pestis egy mini jégkorszakhoz. Mások viszont úgy gondolják, hogy a kis jégkorszak jött előbb, melynek hatása éhínség lett, mely kedvezett a pestis elterjedésének. Mi az igazság?...
Mi a helyzet ma?
A pestis nem tűnt el.
Vietnámban, a vietnámi háború alatt az 1960-as és az 1970-es években szintén felütötte a fejét.
A betegség ma is jelen van a szub-szaharai területeken, illetve Madagaszkáron, amely területekről a világ eseteinek 95%-a származik.
A pestis mára azonban – tekintve, hogy egy baktérium okozta kórság- antibiotikummal kezelhető. A kórokozó gyors azonosításával, a kórkép megfelelő ellátásával pedig a pestis meg is előzhető. A rovarirtó szerek szintén fontos eszközeink.
A pestis mint vegyi fegyver…
Mivel a pestis egy nagyon erősen fertőző, kezelés nélkül pedig magas halálozással bíró betegség, ezért sajnos a baktériuma (Yersinia pestis) már évszázadok óta vegyi fegyvernek számít. A hidegháborúban például aeroszol formájában szórták szét a kórokozót.
Források az áprilisi 4 cikkhez:
http://listverse.com
www.cdc.gov
http://news.bbc.co.uk
http://www.history.com
