Alapjában véve általában a kiválóak a gyógyulási esélyek. A szövődmények száma gyakorlatilag minimális. A legtöbb beteg csak antibiotikumot és támogató kezelést igényel (pl. sok folyadék, köhögéscsillapítás stb.)
Enyhe szövődmények (erős köhögési rohamok következményei):
- orrvérzés
- kötőhártyavérzés(ek)
- hányinger
- hányás
- a nyelvfék fekélye
Azok a betegek, akiknek gyengébb valamilyen oknál fogva az immunrendszere és/vagy valamilyen krónikus betegségben szenvednek és/vagy terhesek, a 6 hónap alattiak nagyobb eséllyel lesznek fogékonyak a súlyosabb, szövődményes betegségre. Ők a magas rizikójú betegek (felsorolásukat lásd lejjebb) és a terhesek. Náluk magasabb lehet a halálozási arány is. Kórházi elhelyezés gyakrabban válik szükségessé esetükben. A kórházi elhelyezés, a halálozások magas százaléka miatt a 6 hónap alatti korcsoportban indokolt.
Mik lehetnek a betegség súlyosabb szövődményei?
- tüdőgyulladás
- oxigén hiányos állapot
- oxigén hiány miatti agykárosodás
- középfülgyulladás
- tüdőbaj (tuberculózis) fellángolása
- orrvérzések
- vérzés a légutakból
- súlybeli vagy fejlődésbeli elmaradás
- sérv az erőlködésektől
- epilepsziás görcsrohamok
- agyi vérzések
- kóma
- halál
Ezek észlelésekor hívjunk mentőt azonnal!
A tüdőgyulladást okozhatja maga a szamárköhögés, vagy egy másodlagos felülfertőződés is más kórokozó miatt. A tüdőgyulladás gyakorisága az újszülöttek esetében kb. 13%.
Az központi idegrendszeri szövődmények, mint például az epilepsziás görcsrohamok (újszülötteknél 1-2%-ban) és az agykárosodás viszonylag ritkább komplikációk. Okuk gyakran a köhögési rohamok során fellépő oxigénhiány, légzésleállás (apnoe). A rohamok alatt ugyanis nagyrészt nem tudnak az érintettek levegőt venni. Az apnoe a 6 hónap alattiaknál gyakoribb szintén. Szintén epilepsziás görcsrohamokhoz és/vagy agykárosodáshoz vezethet az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) és az intenzív köhögési rohamok alatti erőlködés miatti kisebb agyi bevérzések.
A fejlődésbeli, illetve súlybeli gyarapodás elmaradása szintén egy lehetséges komplikáció.
A szamárköhögéssel kapcsolatos laborvizsgálatok (lásd még www.medukacio.hu) rendkívül fontosak többek közt a betegség kimenetelének, és a lehetséges szövődmények rizikójának megjóslása tekintetében. A fehérvérsejtszámot pl. állandóan követni kell, mert annak növekedése összefüggésben állhat a magasabb halálozási rizikóval.
A fenti összes szövődményre a nagyobb rizikójú betegek:
- koraszülöttek
- újszülöttek
- fiatal csecsemők (főleg a 6 hónap alattiak)
- szívbetegek
- a bármilyen tüdőbetegségben szenvedők
- izom-ideg bántalmakban szenvedők (ez alatt nem a rándulásokat, sérüléseket kell érteni persze)
- idegrendszeri betegségben szenvedők
- 65 év felettiek
- minden asztmás
- minden elhízott
Őket a pertussisos betegeknek különösen kerülniük kell. Amúgy pedig mindenkit.
Az idősebb gyerekek, az ifjak és a felnőttek betegsége gyakran enyhébb, tüneteik nem annyira markánsak, nem annyira típusosak szamárköhögésre. Az beteg ifjúkorúak 50% 10 vagy annál több hétig is köhöghet.
Az ifjak és a felnőttek tipikus szamárköhögéses komplikációi
- ájulás
- alvási zavarok
- vizelettartási nehézségek
- bordatörés (köhögési rohamok alatt)
- tüdőgyulladás
- epilepsziás rohamok (felnőttek 0,3-0,6%-ánál van)
Epilepsziás rohamok és ájulás esetén azonnal hívjunk mentőt, a többi esetén, vagy gyanújuk esetén pedig forduljunk minél hamarabb orvoshoz.
