Biztos, hogy van genetikai eredet az I-es típusú cukorbetegség esetén? Lássuk a bizonyítékokat!
- A genetikai eredet egyik bizonyítéka az, hogy, hogy az egypetéjű ikrek esetén kb. 60%-ában mindkét testvér beteg.
- Ha az anya beteg, akkor a gyereknek 2-3% rizikója van.
- Érdekes, hogyha csak az apa beteg, akkor az esély 5-6%.
- Ha mind a két szülő T1DM-es, akkor a gyerekek esetében a kockázat eléri a 30%-ot.
- A HLA II. antigének igen fontosak az immunrendszer működése szempontjából. Ezek különböző szerkezeti felépítéseinek eltérései a T1DM megjelenésében is jelentős erőkkel bírnak. Ez nem meglepő, ugyanis, mint láttuk a T1DM-ben autoimmun folyamat is szerepet kap a cukorbetegség kialakításában. A DR3 molekula előfordulása pl. hajlamosít az együttesen fellépő gluténszenzitivitásra (lásd a blogot) és a cukorbetegség korai megjelenésére. Ezzel szemben a DR4 molekula esetében a T1DM később fejlődik ki, és nem társul általában más autoimmun betegségekkel. A DR3 és DR4 együttes előfordulása a fenti 2 eset kombinációjával jár.
- Az újszülöttkori cukorbetegség fellépésének ( 6 hónap alatt) hátterében többségében a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeinek kálium csatornáinak mutációja áll. A laboratóriumi genetikai vizsgálatok nagyon fontosak lehetnek, mert ha a mutáció beigazolódik, akkor az ún. szulfonilurea kezelés nagyon jó hatékonyságú lehet.
Fertőzések, az evés, különböző anyagok és a földrajz szerepe az I-es típusú cukorbetegség kialakulásában
Már a fentiekből is láthatjuk azt, hogy a cukorbetegség kialakulásában ezek is fontos tényezők a genetika mellett, ugyanis még az egypetéjű ikrek esetén is csak 60% az esély, hogy mind a két testvérnél megjelenik a T1DM. A nagyjából azonos genetikai összetételű csoportoknál azt figyelték meg, hogy a környezettől függően más és más a valószínűsége a cukorbetegség megjelenésének.
Nem találtak még eddig csupán 1 olyan környezeti faktort, melynek esetén a T1DM biztos, hogy megjelenik, azonban a fertőzések és a táplálkozás bizonyosan a két legfontosabb környezeti faktor.
A vírusfertőzések valószínűleg azáltal, hogy igen fontos befolyással bírnak az autoimmunfolyamatok előidézésében, a T1DM kialakulásában nagyon fontos tényezők. Egyes kutatások a születéskor már jelenlevő ún. congenitális rubeolafertőzésnek például közvetlen toxikus hatást tulajdonítanak. Mások a terhesség alatti ún. enterovírusok jelentőségét hangsúlyozzák a babánál megjelenő cukorbetegég esetében. Nagyon érdekes azonban az, hogy azokon a földrajzi területeken, ahol a fertőzések gyakorisága alacsonyabb, mégis gyakoribb a T1DM.
A táplálkozás, mint környezeti tényező szintén nagyon fontos az I-es típusú diabétesz esetén. Fontos az a megfigyelés, miszerint az anyatejes babák későbbi esélye e betegségre alacsonyabb. Egyértelmű összefüggés bizonyosodott be a tehéntej korai fogyasztása és a T1DM kialakulása között. A tehéntejben található egyes fehérjék ugyanis (pl. bovine szérum albumin) antigén szerkezete hasonlít a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeinek szerkezetére, ami ellen az immunrendszer a T1DM-ben tévesen támadást indít.
Állatkísérletekben pl. a füstölt élelmiszerekben jelen levő nitrózaminok I-es típusú diabéteszt idéztek elő. Embereknél ezt nem bizonyították azonban be. Egyéb kemikáliáknak pedig direkt béta-sejt pusztító hatása van, ilyen pl. a streptozotocin és az RH-787 (ez utóbbi egy patkányméreg).
Földrajzi eltérések. Az egyenlítőtől távolodva a cukorbetegség gyakorisága emelkedik. Ezt mostanában azzal igyekeznek magyarázni, hogy az UV sugárzás mértéke pont így csökken, ami ugye alacsonyabb D-vitamin szintet is jelent. Az alacsonyabb UV sugárzás és D-vitamin szint pedig összefüggést mutat a T1DM kialakulásával. Itt tenném, hozzá, hogy teljesen jogos az az észrevétel, hogy a túlzott UV-sugárzás pedig bőrrákot okozhat, ami az egyik legkezelhetetlenebb daganat…
Egyéb tényezők melyek T1DM-et okoznak vagy okozhatnak:
- a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeinek örökletes hiánya
- hasnyálmirigy eltávolítás
- a hasnyálmirigy károsodása (pl. cisztás fibrózis, krónikus hasnyálmirigy gyulladás, thalassemia major, hemochromatosis, hemolítikus urémiás szindróma).
- az ún. Wolfram-szindróma
- Kromoszóma eltérések miatt is előfordulhat T1DM: Down-szindróma (1% esély), Turner-szindróma (1% esély),Klinefelter-szindróma, Prader-Willi-szindróma.