A szénanáthások lassacskán fellélegezhetnek, a pollenszezon végén járunk. Azonban vannak olyan embertársaink, akiknek bizony egész évben szembe kell nézni a nagy fegyelmet követelő ritkább allergiás kórképpel, az ételallergiával.
Az ételallergia nem is olyan ritka, mint azt hinnénk. Gondolta volna, hogy számos híresség is küszködik vele? Halle Berry például a rákra, Drew Barrymore a fokhagymára és a kávéra allergiás. Serena Williamsnek is figyelnie kell arra, hogy mit eszik. Na nem az alakja miatt, hanem mert a teniszbajnok bizony allergiás a mogyoróra.
Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás megbetegedések leggyakoribb kiváltói a táplálékok. Az ételallergia az immunrendszernek egy olyan „felesleges” reakciója, ha úgy tetszik támadása, amely ilyenkor az elfogyasztott ételeink összetevői ellen irányul és eközben a szervezetben súlyos vagy kevésbé súlyos gyulladásos reakciókat hoz létre. Bizonyára Önök is ismernek sok olyan ételt, amelyek sok emberben válthatnak ki allergiás reakciót: Tej, tojás, liszt, földimogyoró, szója, hal, dió, kagyló.
Milyen gyakori az ételallergia?
A felmérések azt mutatják, hogy az ételallergiás gyermekek száma sajnos emelkedőben van, és egyre több ideig megmarad, azaz a gyerekek egyre kisebb hányada „növi ki”. Szintén nem számít túl jó hírnek, hogy ez a probléma nemcsak kizárólag rögtön a születés után jelentkezhet. A szülőknek számolniuk kell az ételallergia kialakulásának lehetőségével a gyermekkor bármely periódusában, de akár még felnőtt korban is megjelenhet újonnan. A felnőtt lakosság kb. 1,5-3,5 %-a szenved valamilyen táplálékallergiában, míg a gyermekek kb. 0,3–7,5% táplálékallergiás. A lisztérzékenység gyakorisága kb. 0,5%-ra tehető.
Mi a különbség az ételallergia és az étel intolerancia vagy más néven étel érzékenység között?
Nagyon gyakori tévhit, hogy az ételallergia egyenlő lenne az étel intoleranciával vagy érzékenységgel. Az ételallergia nem egyenlő az étel intoleranciával! A két probléma oka merőben más. Az allergia jelentősen veszélyesebb, mert akár az ember halálához is vezethet!
Az intolerancia esetében nincs immunreakció. A vérben semmilyen kimutatható ellenanyag nincs semmilyen étellel vagy adalékanyaggal szemben ebben az esetben. Az ételintolerancia vagy érzékenyég nem allergia. Ez esetben szerencsére súlyos vagy életveszélyes tünetekkel sem kell számolnunk. A tünetek megjelenése az ételallergiával ellentétben nem feltétlenül azonnali, akár 48 óra múlva is megjelenhetnek. Oka főként egyes lebontó enzimek hiánya vagy elégtelen működése. Lássunk egy rövid példát. Ha például gyermekünkről azt mondta a kezelő orvosa, hogy tejcukor (laktóz) érzékenysége van, akkor nem kell ételallergiától tartanunk. Ez csak annyit jelent, hogy nem megfelelően vagy egyáltalán nem tudja lebontani az emésztőrendszere a tejcukrot. Akinek ilyen problémája van, az a tej elfogyasztása után puffadni fog, enyhébb hasi görcsei és hasmenése, esetleg hányingere lehet. Ebben az esetben is előfordulhat bőrviszketés, ekcéma, urtikária (csalánkiütés). Szintén intoleranciát okozhatnak az olyan ételek, melyek az ún. hisztamin nevű anyagot tartalmazzák nagyobb mennyiségben (sok tengeri étel), ami gyulladást idéz elő a bélfalban. Tünetei hasonlók a tejcukor intoleranciáéhoz. Ezzel szemben a tejfehérjére (kazein) viszont reagálhat „feleslegesen” az immunrendszer, mely már valódi ételallergiát jelent.
Hogyan vehetem észre, ha gyermekemnek ételallergiája van?
Az ételallergia felfedezése általában nem jelent nagy kihívást a laikusoknak sem. Az étel elfogyasztása után azonnal, max. 1-2 órán belül jelentkeznek a tünetek: az esetek 50-60%-ában pirosas, nedvedző, kiemelkedő, 1-2 cm vagy nagyobb átmérőjű viszkető foltok (csalánkiütés = urtikária) jelentkeznek. 15-20%-ban hasi fájdalom, görcsök, hányinger, hányás, hasmenés is kísérő tünet. 20-25%-ban asztmatikus sípoló légzés, köhögés, fulladás léphet fel. Szerencsére csak 10% alatt fordul elő az életet veszélyeztető anaphilaxiás reakció.
