Medukáció

Becslések szerint az orvosi döntéshozás átlagosan 60-70%-ban a laboratóriumi vizsgálatok eredményeire támaszkodik. Vannak azonban szubdiszciplinák, ahol az általános kórházi laboratóriumi vizsgálatoknak jóval kisebb a szerepe. A bőrgyógyászat is ezek közé tartozik.

Újfajta vizsgálati módszerek visznek frissességet az évtizedek óta tartó kutatásba

Japán tudósok egy olyan baktériumra bukkantak, mely műanyagot eszik és ez megoldást jelenthet a PET-palackok lebontására is.

A Cornell Egyetem friss kutatási eredményei szerint a hím Aedes aegypti szúnyogok genetikai jegyei szex közben befolyásolják, hogy mely gének lesznek be- vagy kikapcsolva a nőstények szaporodási szerveiben a párosodás után, beleértve a vérfogyasztást, a petefejlődést és az immunvédelmet is.

Kutatók régóta feltételezik, hogy az Alzheimer-kóros betegek lassan elvesző emlékei nem tűnnek el végleg, csak a hozzáférés válik lehetetlenné ezekhez az emléknyomokhoz. Úgy tűnik, hogy egy Nobel-díjas tudósnak a Nature című lapban most megjelent eredményei valóban ezt a teóriát bizonyítják.

Néhány szó a pajzsmirigyről

A gerinces fajokban a pajzsmirigy biológiailag aktív jódtartalmú anyagokat – hormonokat - szintetizál a szervezet szükségletének megfelelő mennyiségben. A hormonokat közvetlenül a véráramba üríti, (ebből ered elnevezése az ilyen mirigyes szerveknek is belső elválasztású mirigy) ezért a szerv vérellátása igen bőséges. A véráramlás nagyobb, mint ami az agyban, vagy vesében mérhető. A hormonok szintéziséhez szükséges jód mennyiségét a táplálkozással visszük be szervezetünkbe.

Magyarországon a felnőttkori laktózintolerancia gyakorisága 37%¹. Alapjában véve szelekciós okok miatt a csecsemőkor után a laktáz enzim fejlődésbiológiailag normális aktivitás csökkenésének elmaradásáról van szó a fehér népesség nagyobb részében, vagyis elvileg a laktózintoleránsok tekintendők „normálisnak”, klinikai szempontból persze fordított a helyzet. Ez az autoszomális recesszíven öröklődő jelleg az emberiség leggyakoribb enzimhiánya. A laktózintolerancia főbb tünetei a tej- és tejtermékfogyasztást követő hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, hányinger. Európai népességben döntően 5 éves kor után, ritkán csak 20 év körül nyilvánulnak meg a tünetek. Az állapot megkülönböztetendő a veleszületett laktázhiánytól, amikor is magában a laktázgénben lévő mutáció az enzim teljes hiányához vezet, így már az anyatejet sem képes emészteni a csecsemő.

A HPV-fertőzés szerepe a méhnyakrák etiológiájában

            A méhnyakrák a legjobban megelőzhető rákok egyike. Hátterében a humán papillomavírus (HPV) okozta fertőzés talaján hosszú évek során kialakuló kóros sejtburjánzás áll. Az esetek többségében azonban a HPV-fertőzés nem okoz rákot.

A baltimore-i Johns Hopkins Medicine kutatói szerint az olyan MR-vizsgálat, amely képes megmutatni a cukormolekulákat, segíthet a rák korai diagnosztizálásában, és hatékonyabbá teheti a biopsziás vizsgálatokat.

Minden évszaknak megvannak a veszélyei immunrendszerünkre nézve. Tavasszal a hirtelen érkező jó idő és csalóka meleg érzet csaphatja be szervezetünket. Nyáron a hűvös esték vagy a meggondolatlan fürdőzés miatt kell vigyáznunk. Télen a csikorgó hideg és a napfény hiánya állíthat minket megpróbáltatás elé. Ilyenkor könnyebben terjednek a járványok, nagyobb eséllyel fázunk fel. De nem kell mindebbe beletörődnünk! A téli immuntréninggel felkészülhetünk a küszöbön álló megpróbáltatásokra, és könnyen megelőzhetjük a megfázást!