A reflux-betegségnek a kellemetlen tünetein kívül, akár életveszélyes szövődményei is lehetnek. Éppen ezért a korai orvosi kivizsgálás igen fontos.
Sok szövődmény pl. a nyálkahártya felmaródások, a rákmegelőző vagy rákos állapotok felmérése, az ehhez szükséges biopsziás mintavétel sajnos csak a kellemetlen, de nem fájdalmas gyomortükrözéssel lehetséges. Bakteriális jelenlét –mely gyakori oka a GERD-nek- szintén kimutatható szövettani mintavétel után, melyhez szükség van a tükrözésre.
A szövődmények feltérképezése, kizárása alapvető, ezért sem tanácsos az, hogy azokat kihagyjuk és a tv-ben elhangzott reklámok szerint mi magunk kezdjük el kezelni a refluxos tüneteinket a patikákban kapható receptnélküli szerekkel. Ezt csak akkor tegyük meg, ha a kezelőorvosunk már alaposan kivizsgált minket és ezt tanácsolta.
A kezelőorvos a GERD esetében gasztroenterológus, aki műtéti indikáció esetén sebész, tumor felmerülése esetén pedig onkológus segítségét kéri, vagy akár az irányítást is átadhatja nekik. Minden esetre refluxos tünetek esetén gasztroenterológust keressünk fel. Kivétel ezalól a mellkasi fájdalom, légszomj, mely esetén mentőt kell hívnunk az életveszélyes kórképek kizárása érdekében (szívinfarktus, tüdőembólia, aorta aneurysma, aortafal szakadás).
- Nyelőcső-gyulladás (=oesophagitis)
A leggyakoribb refluxhoz kapcsolódó szövődmény. A GERD-es betegek 50%-nál a nyelőcső nyálkahártyája károsodik és begyullad. Ez sajnos kezelés nélkül könnyen nyelőcsőrákhoz vezethet. Kimutatásában a gyomortükrözés elengedhetetlen. Végeztessük el! A nyelőcső-gyulladásnak 4 fokozata van, melyet az ún. Savary-Miller skálán mérünk. A IV-es fokozat a legsúlyosabb.
A GERD elleni kezelést mielőbb el kell kezdeni, be kell tartani és az előírt kontrollokra el kell menni.
- A nyelőcső szűkületek
Ahogy arról a GERD tüneteinél szó volt, néha reflux esetén úgy érezhetjük, mintha a falat megakadna a nyelőcsőben, mintha szűkület lenne. Sajnos néha a szűkület valóban jelen lehet. Kialakulása a GERD előrehaladottabb stádiumára jellemző, főleg azokban az esetekben, amikor a betegek a betegséggel nem foglalkoztak, nem mentek el orvoshoz, a gyógyszereket nem, vagy rendszertelenül szedték, vagy abbahagyták. A folyamatos nyelőcső-gyulladás igyekszik begyógyulni, mely alatt hegszövet keletkezik (ez a fibrózis folyamata). A keletkezett heg(ek) azonban beszűkítik a nyelőcsövet. Ezen felül a hegszövet már nem az eredeti nyelőcső nyálkahártya természetesen, így nem rendelkezik megfelelő mozgási és védelmi funkcióval.
A szűkületek kimutatása nagyon fontos, gyomortükrözéssel és kontrasztanyagos vizsgálattal történik.
A szűkületek leggyakrabban a középső és az alsó szakaszon alakulnak ki a nyelőcsőben, tünetei pedig a szilárd ételekkor fellépő nyelési nehézség, gombóc-érzés, elakadás-érzés, vagyis összességében a már tárgyalt nyelési nehézség (=dysphagia), illetve a táplálék emésztetlenül való kihányása. Ilyen tünetek esetén mindenképp keressük fel azonnal orvosunkat.
Ha a fenti vizsgálatok során a szűkület igazolást nyer, és bizonyos egyéb kórképek kizárásra kerülnek (pl. eosinophil esophagitis) akkor sebészi, műtéti megoldás a terápia.
- Barrett-nyelőcső, nyelőcsőrák
Az elhanyagolt, kezeletlen, vagy régóta fennálló, súlyos GERD legveszélyesebb szövődménye a Barrett-nyelőcső. A GERD-es betegek 8-15%-ában fordul elő. A lényege, hogy a folyamatos savas, pusztító hatás miatt a nyelőcső normális hámja átalakul, és olyan sejtek jelennek meg a nyálkahártyában, amelyekből könnyen lehet nyelőcsőrák. A Barrett-nyelőcső tehát egy rákmegelőző állapot, amit csak egy hajszál választ el a nagyon súlyos, életveszélyes nyelőcsőráktól. A nyelőcsőrák ilyen állapotban már nagyon hamar kialakulhat.
A diagnózishoz elengedhetetlen a gyomortükrözés, egyrészt azért, hogy megnézzük a nyelőcső nyálkahártyáját, másrészt, hogy abból mintát vehessünk szövettani vizsgálatra, mely a végső, egyértelmű diagnózis alapfeltétele.
A Barrett-nyelőcsőből 40-szer valószínűbben alakul ki nyelőcsőrák, mint a normál nyelőcső-nyálkahártyából.
A nyugati társadalmakban a nyelőcsőrák gyakorisága folyamatosan emelkedik.
A Barrett-nyelőcső esetén szintén elengedhetetlen a sebészi konzultáció, mely alapján műtéti megoldás is gyakran szóba jön.
